Csak egy ujjabb nap

Reggel mikor felébredtem kimentem a szobabol a fiuk alltak előttem.
- sziasztok köszöntem
- Jo reggelt köszönt mindenki.
- Na hogy vagy?
- Szarul -mondtam a tobbieknek.
Ma mindenki olyan furan nezett ràm.
Gondolom sajnàltak.
Harry fèlrehívott
- Hogy bírod? - kèrdezte
- Elég szarul meghalt a gyerekünk
- Tudom de engem úgyse szeretsz szerelemmel Zayntol meg még lehet gyereked
- Ez nem ilyen egyszerű
- miert?
- Ezt most komolyan kerdezted?
Ekkor ott hagytam Harryt es zokogva a Zayn nyakaba borultam. Ezt szegénykém nem tudta mire vélni. Ezért megkèrdezte Harryt mit mondott nekem. Harry elmondta hogy csak szoba hozta a gyereket. Én még mindig zokogtam de ekkor mar Liam vihasztalt. Zayn pedig Harryvel vitatkozott arrol hogy nem kellett volna szoba hozni a gyereket.
Mar szédültem a sírástòl ekkor elsötétült a vilag.
                                *
Mikor felebredtem azt lattam hogy a fiuk korulvettek es ugy bàmultak.
- Mi az? - kérdeztem.
- Elàjultàl kicsim - mondta Zayn.
- Adjatok citromlevet!!!- kiabàlam
- Mit?
- Alltak ertetlenul
De azert Louis ugrott es hozott nekem citromlevet egy poharban felengedve egy kis vizzel. Megittam aztan Zayn bevitt a szobaba.
Bekapcsolta a tévét és kiment. Èn elaludtam csak este ébredtem fel amikor Zayn fürdés utàn bejött a szobaba. Felvett egy alsonadragot es bebùjt mellèm az àgyba. Nyomott egy puszit a homlokomra es behunyta gyönyörű barna szemeit. Együtt aludtunk összebùjva reggelig.